Leszámolunk a korrupcióval és a központi bankokkal

Az államszervezetek és intézeteik vezetői évi 2600 milliárd Dollárt tesznek zsebre az ENSZ felmérése szerint. Egy évtizeden belül azonban ez változni fog, mivel a stabil árfolyamú kriptovaluták általánosan kikerülhetővé fogják tenni az adórendszert, megfosztva az államszervezeteket a fő bevételi forrásuktól.


Korrupció

Valószínűleg Te sem hallottál az ENSZ sarokba dugott jelentéséről, miszerint a globális, éves korrupció mértéke akár 2600 milliárd Dollár is lehet. Ez a Föld GDP-jének 5%-ra, adóbevételeinek pedig 20%-ra rúg. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy magáért a korrupcióért, a központosított hatalmi struktúrák és az azt erőszakkal fenntartó államszervezetek a felelősek. Egy szűk réteget érintő bevételi forrás, ami elsősorban állami tisztviselők illetve velük összefonódott számos egyéb, őket kiszolgáló intézmény kiváltsága: multinacionális lobbi érdekek, bankok, médiabirodalmak, közlekedés fejlesztő vállalatok, egyetemek, kórházak, rendőrség, hadsereg. Fennmaradásuk zálogai azok az elviekben megcélzott jóléti szolgáltatások, amelyeket rendeltetésük szerint hivatottak ellátni.

A korrupción felül az államszervezetek óriási veszélyt jelentenek a társadalomra; a hadsereg, a média manipulációja, a lojalitás szakmai szempontok felé helyezése külön-külön is emberek milliárdjai elé gördít akadályokat, hogy kitörjenek a szegénységből.
A jó hír az, hogy tehetünk ellene, még akkor is, hogyha nem sikerül minden országban jobboldali, libertárius pártot kormányra juttatnunk. A blockchain technológia alapvetően fogja átformálni a decentralizáció irányába a világot; elsősorban pedig a jelenleg ismert pénzügyi piacot és az arra épülő erőszakszervezetet, az adóztatás intézményét fogja ellehetetleníteni.

Stablecoinok

A blockchain olyan, mint a level 100-as fénykard. Hatalom; amit bárki megszerezhet és lenyomhatja vele az államot és a bankszektort. Ma ezt eléggé nehezen teheti meg bárki — hacsak nem eléggé vagyonos. A dolgozó kisemberek háza, autói, számlái hamar két lábra kelnek, ha nem tejelnek az államnak, míg a szupergazdagok olyan ködös jogi felhővel zárják el vagyonukat, hogy jó, ha évi 2%-ot adóznak a bevételükből. Ezen változtat gyökeresen a blockchain; lehetővé mindenki számára az adóelkerülést. A blockchainen anonim módon tokeneket tárolhatunk, amelyek kifejezhetik a tulajdonjogunkat ráadásul egy olyan szolgáltatással kiegészítve, hogy egy másik blockchain protokollon keresztül denominálhassuk őket valamilyen kriptovalutában. Ez utóbbi kibocsátását mi magunk szabályozhatjuk valamilyen általunk kitüntettet értékhez igazítva. Ezek a stablecoinok. A 2017 végén kipukkadt volatilis kriptovaluták intő jelei annak, mennyire fontos, hogy a kínálati oldal is szabályozva legyen. Ha tehát már hallottál a Bitcoinról, akkor a stablecoin nem az. A Bitcoin ugyanakkor az első kriptovaluta, ami blockchainen fut, és számos ponton kötődik Szabó Nickhez — akinek hatása Neumann Jánossal is összemérhető.
A stablecoinok tehát — akárcsak a Bitcoin — a banki és állami szervektől teljesen függetlenül működnek, ám, mindezt egy stabil értékhatáron belül, annak köszönhetően, hogy akárhogy nem lehet rájuk spekulálni. Mihelyst nőne az értékük, a felhasználóik abban lesznek érdekeltek, hogy tokenizálni kezdjék javaikat, ellenkező esetben pedig, hogy eladják tokeneiket anyagi javakért cserébe. Ezen döntéseiket rendszerint algoritmusok és egy DAO ösztönözheti. 2018-ban még csak kísérleti fázisban láttunk ilyeneket; ahol tokenizálni egyelőre csak ETH-t tudtunk . Ilyen például a 250 millió Dollár értékű MakerDAO, de van már magyar kezdeményezés is (pl az Augmint). Az ETH tokenizálás azonban nem túl széles piacot mozgatott meg; egyrészről azért, mert az ETH 20 milliárd dolláros kapitalizációja a világ összes vagyonának épphogy eléri az 1 tízezredét, másrészt az ETH egyfajta lufi-vagyon; tekintve, hogy leginkább a spekulatív piacon allokálódik. Mindez azonban gyökeresen fog megváltozni, ha elterjednek az olyan Wanchain-hez hasonló cross-chain protokollok, amelyek számos egyéb vagyon tokenizálást fogják megoldani. Tokenizálhatod majd az autódat, házadat, és hitelt vehetsz fel rájuk anélkül, hogy bárki látná a pénzmozgást.
Elég valószínű, hogy akár 10–15 éven belül a stablecoinok elterjedése alapjában fogja átformálni a világot. A stablecoinon tárolt értékek után az ég világon senki sem fog adózni, mivel nem fogja tudja kihez kötni az adóhatóság a pénzmozgást. Egyfajta laissez-faire nyílt társadalom lesz, ahol a piac rendjének fenntartói a kölcsönösségen alapuló jogrend révén lesznek Nash-egyensúlyban — ahogy azt az ausztriai közgazdaságtni iskolán edzett Rothbard és D. Friedman modellje állítja. Számos jelenlegi központosított intézmény lecserélődik majd biztosítások és közösségi finanszorzások által fenntartott decentralizált intézményekre.

Egy ilyen világban kétségtelenül nem lesz helye a hatalmi pozícióból eredő korrupciónak, hiszen a hatalmat nehéz lesz erőszakkal fenntartani. Ha pedig egy intézmény nem működik a piacnak megfelelően, akkor alulmarad a versenyben.